~Anne C. Voorhoeve- Liverpool Street~

Úgy érzem, itt az ideje egy igazán komoly, mégis varázslatos könyvet is beletenni ebbe a kis blogba:)

Zene

Taylor Swift- Safe and Sound

Sztori

1939, London, Liverpool Street, vasútállomás.

Több száz, zsidó gyerek érkezett Britanniába gyermektranszporttal, arra várva, hogy nevelőszüleik magukhoz vegyék őket. Franziska Mangold is a peronon állt, tekintetével mindenhol nevelőszüleit kereste. A tizenegy éves kislány több napig tartó utazás során, kifulladva, mégis izgatottan állt egy új élet előtt. Egy olyan gyerek, akit elszakítottak a szüleitől, egy kukkot sem beszél angolul, és a legjobb barátnője helyett van most ott, ahol, nyilván nehezen reagál arra, hogy a nevelőszülei nem jöttek el érte. Nevelőotthonba kerül, elkezdi megtanulni a nyelvet, ám sosem tudja megbocsátani magának, hogy a szülei Németországban maradtak, ő pedig biztonságban van. De vajon mennyi minden változhat meg, csupán egyetlen autó ajtajával? Mennyi minden múlik a szereteten? Mennyi minden függ azon, hogy Frances folyamatosan a szerettei miatt aggódik? És, ha elkezdődik a háború? Az evakuálással örökre elveszíti nehezen összekapart családját? És mi a helyzet azzal a sráccal, akivel a transzporton találkozott? Na és mi történik akkor, ha azt az embert veszíti el, aki először könnyítette meg az életét, és tette szebbé a napjait? Mi lesz akkor, ha az embernek két anyukája van? Lesz-e még egyszer olyan barátnője, mint amilyen Bekka volt?

Liverpool Street

Előzmények

Amikor megláttam a karácsonyfa alatt, egyből megfogott. Talán az, hogy ez egy "aranypöttyös" könyv, de lehet hogy az, hogy amint elolvastam a tartalmát, valamiféle bizsergés tört rám. Megsúgok nektek valamit: ez olvasás alatt sem fog elmúlni. 

Hatás

Ha már az "előzmény" bekezdés ilyen kis gyatra lesz, itt bepótolom. 

Az Anna Frank naplója után abban a hitben voltam, hogy ez olyan lesz. Hiszen Anna akkor a saját élményeiről mesélt, és úgy tűnt, ez is hasonló lesz. Hát, nem az. Eleve egy 21. századi írónő alkotta, aki előtt őszinte csodálattal térdre borulnék. Nagyon keveset foglalkoznak az emberek ezzel a témával, pedig nem kellene. A második világháborút megörökítő iratok, filmek és könyvek tökéletesen visszaadják mindazt, ami valójában történt, de azt hiszem, ennyire kifinomult és torokszorító történelmi regénnyel még nem volt dolgom. Maga az, hogy az olvasó szeme előtt válik Frances-ből felnőtt, és úgy éli meg a történteket, mint akárki más, elképesztő. Az ember elgondolkozik, mi lenne, ha megint minden ugyanúgy történne: bombázások, a háború pusztítása, evakuálás, elvesztett családtagok, a fájdalom és az, hogy folyamatosan görcs szorítsa az ember gyomrát. Őszintén, nem tudom megszámolni, hányszor homályosult el a tekintetem, miközben a sorokat olvastam. Még most is megremeg a gyomrom, ha visszagondolok, én is mennyire magaménak éreztem a szereplőket, és hogy mennyire megrázott, amikor Frances részletesen beszélt a veszteségről, nekem pedig majd megszakadt a szívem. A halál és a háború kézen fogva jár, még sem gondolná senki, hogy ilyen szintű sebet ejt a világ szívén. Értelmetlen halálok és még annál is értelmetlenebb csaták a semmiért. Tudjátok, a "heppiend" eléggé el van tévesztve. 

Ez a regény imádni való, komoly, szórakoztató, torokszorító, őszinte, és olyan, ami után garantáltan kisírod mind a két szemed. Nehéz ilyenek után felébredni, hiszen szinte fejbe vág, hogy mennyi minden történt a világban. Az emberi szeretet mindent kibír, de ugyanakkor elhalványul. Elhalványul, ahogyan azok a pillanatok is, amikor fájdalmat érzel. Felébreszt, ahogyan a gyász utáni rádöbbenés. Melegen tart, ahogyan azok a szerető karok, amikről úgy gondolod, nem téged kéne, hogy öleljenek. Visszavár, ahogyan egy anya, egy édesapa, egy húg, egy szerető a háborúból. Fél, ahogyan egy ujjait tördelő fiatal lány. Nem felejt, ahogyan a koszorú lesüllyed a tenger fenekére. Büszkeséggel tölt el, ahogyan a tudat, hogy valakid a világért halt meg.

De örök, ahogyan az emlékek is.

~Leiner Laura- Illúzió~

Hali!:) Tudom, a Hullócsillagról még nem írtam véleményt, de most baromira friss az élmény, így értelemszerűen ezzel fogom kezdeni:3

Zene

Damien Rice- 9 Crimes

Sztori

Beki, aki most már hivatalosan és nagybetűsen is hírességnek számít, alkotói válságba kerül. Az ember azt hinné, ebből könnyű kilábalni, viszont a könyv több szempontból is bizonyítja,hogy ez korántsem így van. Beki el szeretne menekülni a zűrös gondok elől, meg szeretne szabadulni egy kis időre a tehertől. Messzire el szeretné kerülni Gerit, aki azt, hogy a lány lenyugodjon, egy kicsit sem könnyíti meg. Beki az apukájához menekül, ahol végre magára talál. Eléggé visszatér ahhoz, hogy találkozzon azzal a bizonyos "istállótakarító" fiúval. Viszont, mialatt ő pihent, az élet egyáltalán nem állt. meg: Aszádék felkészültek a debütáló dalukra, Márk továbbra is az egyik legkeresettebb magyar híresség, az anyukája pedig megismerte Dzsordzsot. Miközben a lány visszacsöppen az életébe, az teljesen felfordul: részt kell vennie egy díjátadón, amin Geri is jelen lesz, csak úgy, mint Márk. Innen már pontosan tudjuk, hogy nem lesz szép vége a történetnek. De vajon az a lépcső tényleg ennyire csúszik? Vajon Márknak sikerül leütnie a labdát? Mennyi minden kell ahhoz, hogy egy nevetgélős vetélkedő kudarcba fulladjon? Vajon a siker, a hírnév és a szerelem kézen fogva járnak? Miért nem vagyunk képesek kimondani az érzéseinket? Ha képesek vagyunk, azt mások miért nem viszonozzák meg? És Márk azt Beka miatt tette, vagy saját maga miatt?

Illúzió

Előzmények

Valójában, én minden előzmény nélkül belevetettem magam az olvasásba. Jó, igazság szerint a karácsonyi ajándékomat olvastam, de 1. anya megengedte, és 2. nem lehetett ellenállni neki. Komolyan, a Hullócsillag befejezése után bárki is halogatná az elkezdést? Na ugye. Egyébként barátnőmmel mindent megpróbáltunk, hogy felkerüljünk a borítóra, de sajnos ezúttal sem sikerült. Ami nem kifejezetten gond, bár, ha az elszántságunkat nézzük, akkor koppantunk egyet. Körülbelül úgy, mint... Oké, nem szeretném lelőni a poént.☺

Hatás

Ha lehet ilyet mondani, a mostani résszel Laura néni magasan túlszárnyalta az előző részeket. És, ha csak ennyi lenne. Ez a rész teljesen eltér a Hullócsillagtól. Két külön könyv, bár tulajdonképpen egy sorozatoz tartoznak. Az igazat megvallva,nekem az Illúzió sokkal, de sokkal jobban a szívembe lopta magát, mint az előző részek bármelyike. És nyilván, nem véletlen. Az előző rész végén, a "következő rész tartalmából" oldalon olyan dolgokat olvashattunk, amik kétségbe ejtettek minket, és nem hoztak álmot a szemünkre, ugyanis folyamatosan azon filóztunk, hogy mennyire fogunk szenvedni a könyvön. Laura néni ügyesen az őrületbe tud kergetni minket.☺ Viszont, nyugtatásképpen: fognak történni rossz dolgok. Jó, nem hiszem, hogy ettől bárki is megnyugodna, de akkor még valami: Már is ott lesz. Így már jobb, nem? Ha őszinte akarok lenni, totál kiakadtam a végétől. MI EZ? Amint elolvastam az utolsó mondatot, az jutott eszembe, hogy anyám borogass, annyira messze van a tavasz. És annyira messze van, hogy újból Nagy Márkot olvashassam. És tudjátok, mi van még rohadt messze? Hogy megint labdát ütögessenek le, és hogy megint megcsússzanak a lépcsőn, vagy beverjék egymás orrát (vagy én verjem be Geriét... ezeken még gondolkodom), vagy hogy megint benne legyek ebben az egészben. Nos, azt hiszem, Laura néni nem fogja meghazudtolni magát. Illetve: nem hiszem, hanem tudom. 

~Leiner Laura- Késtél~

*Márkcsintás*
Ismét egy szerethető, és fantasztikus könyvajánlót hoztam nektek, egyenesen kedvenc írónőnktől. :)

Zene

Gotye- Somebody That I Used To Know

Sztori

Rebeka, azaz Beka, egy teljesen átlagos, gimnáziumi együttesben játszó, 17 éves lány. A napjai olyanok, mint mindenki másnak is: iskola, próba az együttessel, tanulás, és persze nem maradhat ki az életéből a szerelem sem. Ám Beka, miután a barátja oldalára feltöltött egy videót, híres lesz. A dal azonnal belopja magát mindenkinek a szívébe: kifejezetten azért írta, meg a barátja lekéste a próbát (megint), és úgy gondolta, ezen tudnak majd röhögni egy jót. Beka videója rohamosan terjed az interneten, mígnem eljut a tetoválóművészből lett menedzserhez is, Körtéhez. Körte felkarolja a lányt, és mindenben segít neki. Mikor Beka, művésznevén Bexi, élete fenekestül felfordul, Körte leszervez neki egy duettet a Pop/rocksztár leszek!-ben, Nagy Márkkal. Beka egész hete egy őrült nagy rohanás lesz, de vajon élvezni is fogja a pörgő mindennapokat? Vajon közös nevezőre jut Márkkal? Kibékül-e Gerivel, és meg tudja-e változtatni a szülei és barátai véleményét a fiúról? Vajon lesz-e más is köztük Márkkal, a próbákon kívül? És mi a helyzet az FBA-s fiúkkal? Kiderül, milyen egy valódi híresség élete? Márk továbbjut a döntőbe, vagy fel kell adnia a versenyt? 

Késtél

Előzmények

Amikor kijött Laura néni Késtél regénye, éppen egy könyvet olvastam, azt hiszem. Persze nagyon sok jó dolgot hallottam róla, és rengetegen mondták különböző csoportokban, hogy mennyire szeretik, és imádják, és hogy "márkerek". Akkor nem igazán értettem, de nagyon szerettem volna elolvasni, a sok jó után, amit hallottam róla. Mikor anyával és a húgommal elmentünk Szegedre, és útközben beugrottunk az Árkádba, azonnal lerohantam a könyvesboltot, és mindent tűvé tettem érte. Meg is találtam... de az a baj a könyvesboltokkal, hogy amikor anya azt mondta, bármit választhatok, akkor sosem tudok választani. Így volt ez most is. Végigszaladtam a sorok között, és olyan művek mellett mentem el, mint Csontváros, D.A.C, Alkonyat, Tigris átka... És a döntés nehezebb volt, mint hittem. Végül nem a Késtélt választottam, röstellem is, de már az előtt meg volt beszélve a barátnőmmel, hogy majd kölcsön fogom kapni tőle. Így aztán még mindig nálam ez a mesés könyv. :)

Hatás

Mikor áthozta a barátnőm, azonnal belevetettem magamat. Laura néni írásaiban egyébként sem szoktam csalódni, úgyhogy nyugodtan elkezdtem olvasgatni. És nem bírtam letenni. Gondolom, más is így járt vele, de nekem egyszerűen a kezembe ragadt. Nagyon szórakoztatónak találtam az egész művet, arról nem is beszélve, hogy végignevettem, és szorongattam a kötetet. Beka karaktere egyébként is közel állt a szívemhez, már az első pillanattól kezdve, mert úgy éreztem, hogy akár én is lehetnék a helyébe. Persze nem én vagyok a helyébe, ez teljesen abszurd, de nagyon-nagyon imádtam. Tetszett, hogy folyton veszekedtek benne, hogy olyan beszólások hangzottak el, amiken sírva fetrengtem a röhögéstől, és nagyon tetszett, hogy beleszerettem a karakterekbe, és olyan világban szerettem volna élni, mint ők. Híres akartam lenni... és miközben olvastam a könyvet, híresnek is éreztem magamat. Kimondom, hát: MÁRKER LETTEM! És nem mellesleg hatalmas Bexi rajongó... :') És egyre jobban szeretem Laura nénit. Mindenki egyre jobban szereti. <3 <3 <3 

Köszönjük... ezt is:) <3 

~Leiner Laura- Szent Johanna gimi~

Csoki! <3
Most egy híres, és fantasztikus, "örök kedvenc"- féleséget hoztam nektek... Remélem, hogy ezután elolvassátok (ha eddig nem tettétek meg), és rátok is olyan nagy hatással lesz majd, mint rám:')

Zene

Oasis- Wonderwall

Sztori

Rentai Renáta, egy átlagos, 14 éves lány, aki elkezdi a gimnáziumot. Francia tagozatos, magániskolába jelentkezett, részben a szülei kérésére is. Amikor először belép az iskolába, kicsit furának találja a vonalzóval böködő igazgatóhelyettest. De amint megismerkedik az osztályával, minden kétsége eloszlik. Itt mindenféle tag van: a hosszú hajú, a kockák, a telefon-man, az "erős csontozatú", a morc emó, a lovas, a könyvmoly, a halk, a francia és a deszkás. Vajon, mi fog változni a négy év alatt? Esetleg egy viszony? Egy haj? Egy élet? Reni hogy fogja megélni a történteket, ebben a totál őrültben, ahová becsöppent? Mi lesz a véleménye? Vajon teljesen összenőnek? És mi lesz a szerelmekkel? Vajon kitartanak a gimi végéig? Vajon utána is kibírják az életet? Vajon kapaszkodhat-e még egymásba a 12 tanuló? Meddig tarthat egy barátság? Egy életen át?

Vajon meddig fogsz emlékezni az elhangzott mondatokra, szavakra, emberekre? Meddig fog a szíved összefacsarodni, valahányszor eszedbe jutnak az "átélt" pillanatok? Elmúlik ez valaha?

Örök marad?

1. Kezdet

2. Együtt

3. Egyedül

4. Barátok

5. Remény

6. Ketten

7. Útvesztő

8. Örökké

Előzmények

Hogy egészen őszinte legyek, semmilyen lelki/szellemi előzménye nem volt az olvasásának. Egyszerűen nagyon sokat láttam a barátnőim kezében. és a felsősök kezében. Talán ötödikes lehettem, amikor elkezdtem olvasni. Barátnőm adta kölcsön a részeket. Mikor olvastam, a jegyeim egyre rosszabbak lettek... Hát hogyne! Hiszen nem lehetett letenni. Emlékszem, anya tiszta ideg volt, hogy "mi a frászt olvas a gyerek? Lerontja a jegyeit!", de mikor kölcsönadtam neki az éppen olvasott részt, nem akarta visszaadni. "Csak még egy oldal, nyugodjál meg!"- ezt mondta akkor. Tiszta pipa voltam rá. De persze megértette, hogy nekem most ez az "erőm", úgymond. És nem zaklatott, hogy tegyem le. Mondjuk, néha ellopta, és úgy találtam meg, hogy azt olvasgatja, és arról áradozott, hogy milyenek a szereplők. Gondoltam magamba, na látod, muter, mondtam neked, hogy nem lehet letenni. Onnantól fogva folyton kérdezte, mi történik benne. :) Talán ez ilyen anya-lánya dolog. Elhatároztam, hogy a húgomnak is oda fogom adni, hogy "nesze, olvasd el". De még nem ért meg hozzá. :P Na, meg persze ezek a könyvek a legelőkelőbb helyet foglalják el a polcomon, közvetlen a fejem mellett, és ha valaki hozzányúl... Most, hogy így mondom.. talán ezért nem mernek a kistesóim hozzányúlni a szekrényemhez. Hm.

Hatás

Igazából nem is tudom nagyon szavakba önteni az érzéseimet. De mégis megpróbálom. :) Amikor először olvastam, annyira magával ragadott az írás, és az egész helyzet, hogy komolyan a kezembe ragadt. Teljesen azonosulni tudtam a főszereplővel, és teljesen magaménak éreztem a könyv minden egyes szavát. Éreztem, amit Reni érzett. Sírtam, amikor ő is sírt, nevettem, amikor ő is nevetett, és annyira beleéltem magam a történetbe, hogy sokszor az osztálytársaim nevét összekevertem a könyvben szereplők nevével. Emlékszem, mennyire zokogtam, amikor kiolvastam mind a 8 kötetet. Erőnek erejével kellett rávennem magam, hogy lassabban olvassak, mert túl hamar be fogom fejezni. De nem tudtam mit tenni- faltam a lapokat. Annyira megszerettem Reni osztályát, hogy teljesen belebolondultam a karakterekbe. Sosem hittem volna, hogy ilyen hatással lesz rám egy könyv, de konkrétan nem bírtam felébredni, miután az utolsó lapokat elolvastam. Napokig egy olyan világba kívántam vissza magam, ahol Rentai Renáta lehetek, olyan csodálatos osztállyal, és élettel. Persze nem értettem, miért nem tudom egy gombnyomással kitörölni a fejemből a könyvet, hogy ha újra kiolvasom, minden egyes szava ugyanolyan meglepetésként érjen. De most már nem bánom, hogy nem töröltem ki akkor a fejemből. :) Összesen ötször olvastam újra, ebből kétszer az anyukámmal. És ha azt hittem, ez egy olyan könyv, ahol csak egyszeri olvasás után van meg a varázs, tévedtem. Óh, de még mekkorát tévedtem! :') Sosem fogom elfelejteni, amit minden egyes olvasás után érzek... Ha nyugalomra van szükségem, egyszerűen a kezembe veszem az egyik kötetet, és csak olvasok, olvasok. Ez a könyv konkrétan megváltoztatta az életemet. Nagyon sok mindent köszönhetek neki. Nagyon sokat. :')

Köszönöm szépen, Laura néni, hogy megkaphattam ezt az élményt!:) Nagyon-nagyon szeretjük Magát!:) <3 <3 <3 <3 <3 <3 

"- Melyik szeptember 8?

  - Még kilencedikben..." 

"- Kell egy biztos pont?

  - Jól jönne...

  - Itt vagyok. A többit meg majd kitaláljuk."

"- Mozi+pizza lányból rengeteg van. Nekem a könyvesbolt+palacsinta kell."

"- Dina, bárcsak azt mondhatnám, hogy jelentett nekem valamit az a csók. Bocs."

"Csoki, mennyit nyomsz? És súllyal? Muhahaha."

"- Máday néni, csokoládés piskóta!"

"A szavak lehetnek szépek, de üresek."

"- Hallgass, csipkeverő!"

"- Ott, a padon...- mutatott felém.

  - Hagyd abba, könyörgöm, hagyd abba!- motyogtam alig hallhatóan. Az egész udvar felém fordult, én pedig még soha, de soha nem égtem még ennyire.

  - ... a barátnőm!- kiáltotta.- Reni, köszönnél a többieknek?- szólt oda nekem. A fejemet fogva felnéztem, és bénán intettem egyet, úgy általánosságban.

(...)

  - És szeretem- tette hozzá mellékesen, én pedig elmosolyodtam, és alig hallottam valamit a fülemben zúgó vértől."

"- Idegesített, hogy nem köszöntél. Idegesített, hogy jól elvoltál. Idegesített, hogy nem röhögtél azon, amin mi röhögtünk. Idegesített, hogy csak olvastál, és semmi más nem érdekelt. Idegesített, hogy kedvelted Neményit és jól érezted magad vele. Idegesített, hogy előttem ültél. Idegesített, hogy láttalak a szünetekben az udvaron. Idegesített, hogy amikor nem láttalak, kerestelek. Idegesített, hogy tetszettél. Idegesített, hogy olyan lánynak tűntél, aki soha nem foglalkozna velem. Aztán rohadtul idegesített, hogy beléd estem- fejezte be halkan, én pedig tágra nyílt szemmel néztem rá."

~John Green- Csillagainkban a hiba~

Sziasztok, Könyvmolyaim:3
Ezúttal egy New York Times írótól hoztam nektek könyvajánlót:) Ez a regény már filmen is hódít!;)

Zene

Birdy- Not About Angels 

Sztori

Hazel Grace egy egyszerű, 16 éves lány, aki... rákos. Kezelés, kezelés hátán, és a támaszcsoport, ahová a szülei küldik el. Hazel utál oda járni, egészen addig, amíg meg nem érkezik az új fiú; Agustus. A rokonszenv, ami az első pillantástól összeköti őket, az idő során csak egyre jobban erősödik. Hazel és Gus egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Hollandia csak rájuk vár... ők pedig izgatottak. Hazel rákja még elviselhető... de vajon Gus miért "világít úgy, mint egy karácsonyfa"? Mit jelent ez? Vajon, a közös barátjuk hogy bír a sötétben élni? Mi kell ahhoz, hogy két beteg ember egymásra találjon? Mi kell ahhoz, hogy a szerelmük valamennyire tompítsa a fájdalmukat? Mi kell ahhoz, hogy ne fájjon, ha elveszítik egymást? Mi kell ahhoz, hogy a végsőkig kitartsanak egymás mellett? És, hogyha nem sikerül a végsőkig... ki tört meg?

Csillagainkban a hiba

Előzmények

Egyik kedves netes barátnőm képei között láttam a mozijegyeket, mielőtt megnézte volna. Sok jót mesélt róla, így először az fogalmazódott meg bennem, hogy száz, hogy majd meg fogom nézni a filmet. Emlékszem, mindenhol kerestem, hogy fent van-e, mint online film. De legnagyobb elkeseredésemre, csak moziban lehet (még) megnézni. El lettem keseredve, hogy nem tudom megnézni... Aztán, mikor egyszer egyik barátnőmnél segítettem neki posztereket tenni a falára, megpillantottam a Csillagainkban a hiba poszterét, és rögtön faggatni kezdtem, hogy látta-e. Erre ő csak annyit mondott, hogy "nem. Olvastam.". Izgatottan elkezdtem kérdezgetni, hogy "és? Mi volt benne? Jó volt?", ő pedig azt mondta, hogy "nem fogom elmondani, de sírni fogsz a végén.". És, hogyha ő mond ilyet, akkor az azt jelenti, hogy kemény végre számíthatunk, mivel nem az az érzelgős fajta. És egyik nap, mikor olvasnivalót töltöttem le az e book-ra, megakadt a szemem ezen is. Rém lelkes lettem, és miután letöltöttem, azonnal elolvastam...

Hatás

Hogy őszinte legyek, legelőször furának találtam a könyvet: úgy éreztem, olyan, mint egy forgatókönyv. Nem tudom, miért gondoltam ezt. Viszont azért meg kifejezetten mérges vagyok magamra, hogy úgy gondoltam "nem baj, ha nem tetszik, ki kell olvasni, bár lehet, hogy nehéz lesz". És nem, nem volt nehéz. A felétől kezdve végigbőgtem az egészet. És igen, én a "sírós" lány vagyok. De ezt még a "nemsírós" barátnőm is megsiratta. Én, aki még a Husky-n is sírt. Ha így kell leírni. Viszont engem annyira megrázott a könyv, hogy éjszaka nagyon sokáig imádkoztam, hogy a beteg gyerekek gyógyuljanak meg, mert szinte biztos vagyok benne, hogy nem csak Hazel szenved(ett) rákban. Bucira sírtam a fejemet, és valahányszor azt hallottam, "oké?", könnybe lábadt a szemem, és megakadt a torkomon a levegő, és majdnem megfulladtam. Mielőtt ismertem volna a történetet, úgy vélekedtem erről a filmről/könyvről, hogy úúúgy, de úúgy szeretnék már egy jót sírni rá. Igen, én úúúgy, de úúgy sírtam ezen, hogy csak na. Viszont nem volt jó. Nem, mert fájt, egyszerűen fájt azt tudnom, hogy mindig van "hepiend". De tisztázzunk valamit. Nem minden vég "hepiend", de minden végben van valami "hepiend". Oké? Oké. :')

~Katie Alender- A rossz lányok nem halnak meg~

Sziasztok!:)

Most egy horror/bestseller regénnyel jöttem nektek:) Zárójelben megjegyezném, hogy először olvastam ilyen könyvet:3

Zene

Ed Sheeran- Give Me Love

Sztori

Alexis Warren egy egészen átlagos lány. Illetve. Félretéve, hogy világos rózsaszín haja van, balhés, és egy fotózást kedvelő csajszi. A szülei eléggé elfoglaltak, ezért nagyon sok időt tölt a babagyűjtő és kissé hisztérikus húgával, aki az utóbbi időben eléggé megváltozott. Alexis valami különös "erőt" érez a régies házban, így jogos a feltételezése, miszerint megőrült; a húgának, Kasey-nek egyszer csak kékből zöldre vált a szeme színe, ellenséges lesz, és agresszív. A házban magától csukódnak be ajtók, magától forr fel a víz a tűzhelyen. Kasey egészen fura lesz, Alexis pedig egyre jobban kezd gyanakodni, hogy valami nincsen rendben a testvére körül. Ő az egyetlen, aki megállíthatja a dühöngő zöldszemű húgát- de mi van, ha a zöld szemű lány már nem is Kasey?

A rossz lányok nem halnak meg

Előzmények

Először egyik barátnőm olvasta ki ezt a könyvet, és mikor nála voltam egyszer, akkor láttam először. Azt mondta (nem a könyv, a barátnőm:D) hogy szerinte egy szuper könyv, és hogy majd mindenféleképpen kölcsön fogja adni. Elmesélte (miután a hátborzongató borító alapján rákérdeztem), hogy egy horror könyvről van szó. "Sajnálatos" módon még nem láttam horrorfilmet. Mondjuk, eleve azért nem merek megnézni egyet se, mert már a sötétben is késztetést érezek arra, hogy fussak, mert valami figyel. Na, arról meg végképp ne is beszéljünk, hogyha meglátom magam egy üvegajtóban este, akkor sikítva kiszaladok a világból. Mindegy. Szóval én nem lelkesedtem annyira ezért a könyvért (először), de a barátnőmre hagytam, mondván, "persze, majd rájössz". Viszont mikor épp könyvet cseréltünk, ő pedig felajánlotta nekem ezt, nem mondtam nemet. Nem tudom, miért, de elég kíváncsi lettem, na meg, miután a lelkemre kötötte, hogy úgy vigyázzak erre a könyvre, mint a szemem fényére, a gondolatot is elvetettem, hogy esetleg, ha megrémít, kihajítom az ablakon. Ilyenre persze nem került sor...

Hatás

A suliban olvastam el belőle az első pár oldalt, de a hangzavar miatt nem igazán tudtam a könyvre figyelni. Viszont este, otthon, amikor éppen a Koldrex-emet kortyolgattam (erősen meg voltam fázva, hát na) és újra átolvastam az előbb említett oldalakat, teljesen magával ragadott. Sosem olvastam még horror könyvet, így először szaladva tettem meg az utat, vissza a szobámba. És igen, esténként nem is olvastam tovább, mert egyszer, mikor éppen fogmosás után lekapcsoltam a villanyt a fürdőben, majd oldalra fordulva megláttam a fehér pizsamás alakomat az üvegajtóban, azt hittem, leáll a szívem. De miután erre nem került sor, és amúgy is beteg voltam, másnap fel sem keltem, amíg ki nem olvastam az egészet. Csupán párszor, amikor paranoid módon kattanásokat hallottam az ágy alól (óh, már megvan, hogy miért nem nézek én horrort), félretettem, és inkább a fejemre húzva a takarót, néztem a "Finiász és Förböt". Viszont tényleg elbűvölő egy regény, és bár még fényes nappal sem mertem kimenni WC-re, csak addig, amíg ki nem olvastam, azért meg kell hagyni, hogy együtt tudtam érezni Alexis-szel. És szerintem a húgom egy ideig furcsállni fogja, ahogyan majd pszichopata módjára fogom betakargatni a babáit, és esetleg párat, ami nem szimpi, ki is vágni a kukába, de szerintem nem lesz gond. Mint mondtam, először olvastam ilyen regényt, de van egy olyan érzésem, hogy többször fogok. És talán (de mondom, TALÁN) majd rászánom magam egy horrorfilmre is. Persze csak akkor, ha egy Carter kaliberű srác ül mellettem. Na, de erről majd a könyvben...:) 

~Szabó Magda- Abigél~

Ezúttal már nem fantasy, hanem 'csíkos' és 'pöttyös' könyvek fognak következni:) Ha megkérdezitek anyukátokat, vagy apukátokat, fogadok, ódákat fog zengeni e nemes kötetekről:) [Hű, ez elég régies volt:3] Szóval először egy jól ismert történelmi regényt láthattok, mely filmen is megjelent.

Zene

Christina Grimmie- Stay

Sztori

Vitay Georgina, Vitay tábornoktól, édesapjától elszakadva egy nevelőintézetbe, a Matulába kerül. Kegyetlen dolog, hogy a II. világháború elszakította édesapjától. Abigél, az intézet védőszentje vajon megérdemli- e nemes nevet? Védőszent. Miután minden homály tiszta lesz a lány előtt, egy teljesen új életet kezd a Matulában? Vajon Ginának sikerül megtalálnia a közös hangot a Matula-beli lányokkal? És mi a helyzet Kuncz Feri hadnaggyal? Románcuk a zárt ajtók mögött, egymástól elszakadva is folytatódik? Ha kíváncsi vagy, hogyan képes feldolgozni apja hiányát, hogy viseli a pesti lány a kiközösítést, hogy ki az a Horn Mici,és hogy a lánynak vajon sikerül-e megszökni, csak akkor tudhatod meg, ha elolvasod Szabó Magda mesébe illő regényét!:)

Abigél

Előzmények

Mikor anya a kezembe nyomta, azzal az utasítással, hogy kötelezően és feltétlenül olvassam el, elég furán néztem rá. Mi van? Ezt? A címe nem sok mindent árult el nekem, viszont így utólag visszagondolva elég hívogató, hogy olyan titokzatos az egész. A borítója (legalább is ennek a kötetnek) is elég homályos, akkor nem szívesen olvastam volna ki. Ma viszont, hogyha először látnám meg, azonnal lecsapnék rá és rögtön belevetném magam az olvasásába. És hú, milyen jól tenném!

Szóval ott tartottam, hogy anya, hitetlen fejemet látva, elmagyarázta, hogy ez egy isteni könyv, nem fogom megbánni, ha elolvasom, sőt. Még tetszeni is fog. Tehát nagy nehezen nekikezdtem. És...

Hatás

És nem bírtam letenni! Olyannyira magával ragadott az egész iromány, hogy minden ösztönzés nélkül faltam a lapokat. Szabó Magda írásából csak úgy áradt a láthatatlan komolyság, ami szüntelen arra sarkallt, hogy ne merjem letenni. Tiszteletre méltó az egész könyv. Odáig voltam, mikor kiolvastam. Újra akartam kezdeni, elölről, mert féltem, hogy elveszik a hatása egy idő után. Pedig, mint látjátok, most is megvan. Ennek a könyvnek a kiolvasása döbbentett rá, hogy nem minden régi könyv rossz. Sőt. Azt hittem, hogy majd kiolvasom, becsukom, elteszem, és előveszek egy újat. Hát. Az egész úgy volt, hogy kiolvastam, becsuktam... de rögtön ki is nyitottam, mert hirtelen éreztem az ürességet. És az bizony rémesen kegyetlen. Szóval újra kinyitottam, és elolvastam még párszor az utolsó sorokat, a mondatokat, és a végén, full vörös fejjel csak annyit bírtam tenni, hogy benyomom a párnám alá. Fantasztikus volt!:)