Zene
Christina Grimmie- Stay
Sztori
Vitay Georgina, Vitay tábornoktól, édesapjától elszakadva egy nevelőintézetbe, a Matulába kerül. Kegyetlen dolog, hogy a II. világháború elszakította édesapjától. Abigél, az intézet védőszentje vajon megérdemli- e nemes nevet? Védőszent. Miután minden homály tiszta lesz a lány előtt, egy teljesen új életet kezd a Matulában? Vajon Ginának sikerül megtalálnia a közös hangot a Matula-beli lányokkal? És mi a helyzet Kuncz Feri hadnaggyal? Románcuk a zárt ajtók mögött, egymástól elszakadva is folytatódik? Ha kíváncsi vagy, hogyan képes feldolgozni apja hiányát, hogy viseli a pesti lány a kiközösítést, hogy ki az a Horn Mici,és hogy a lánynak vajon sikerül-e megszökni, csak akkor tudhatod meg, ha elolvasod Szabó Magda mesébe illő regényét!:)
Abigél
Előzmények
Mikor anya a kezembe nyomta, azzal az utasítással, hogy kötelezően és feltétlenül olvassam el, elég furán néztem rá. Mi van? Ezt? A címe nem sok mindent árult el nekem, viszont így utólag visszagondolva elég hívogató, hogy olyan titokzatos az egész. A borítója (legalább is ennek a kötetnek) is elég homályos, akkor nem szívesen olvastam volna ki. Ma viszont, hogyha először látnám meg, azonnal lecsapnék rá és rögtön belevetném magam az olvasásába. És hú, milyen jól tenném!
Szóval ott tartottam, hogy anya, hitetlen fejemet látva, elmagyarázta, hogy ez egy isteni könyv, nem fogom megbánni, ha elolvasom, sőt. Még tetszeni is fog. Tehát nagy nehezen nekikezdtem. És...
Hatás
És nem bírtam letenni! Olyannyira magával ragadott az egész iromány, hogy minden ösztönzés nélkül faltam a lapokat. Szabó Magda írásából csak úgy áradt a láthatatlan komolyság, ami szüntelen arra sarkallt, hogy ne merjem letenni. Tiszteletre méltó az egész könyv. Odáig voltam, mikor kiolvastam. Újra akartam kezdeni, elölről, mert féltem, hogy elveszik a hatása egy idő után. Pedig, mint látjátok, most is megvan. Ennek a könyvnek a kiolvasása döbbentett rá, hogy nem minden régi könyv rossz. Sőt. Azt hittem, hogy majd kiolvasom, becsukom, elteszem, és előveszek egy újat. Hát. Az egész úgy volt, hogy kiolvastam, becsuktam... de rögtön ki is nyitottam, mert hirtelen éreztem az ürességet. És az bizony rémesen kegyetlen. Szóval újra kinyitottam, és elolvastam még párszor az utolsó sorokat, a mondatokat, és a végén, full vörös fejjel csak annyit bírtam tenni, hogy benyomom a párnám alá. Fantasztikus volt!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése